Konth Miklós nádor telepítette ide az egyetlen magyar alapítású szerzetes rendet, a pálosok rendjét, és építtetett számukra kolostort 1357-61 között az "Irgalmasság Anyja" tiszteletére. Az alapítót ennek kriptájába temették el 1367-ben. A templomot még a pálosok építették a monostorhoz, és Demeter veszprémi püspök szentelte fel 1390-ben. A kolostor igen szépen virágzott 1543-ig, amikor Csatkát elpusztították a törökök.
Az újjászületés 1723-ban indult meg, amikor Radoványi Özséb pápai pálos perjel telepeseket hozatott Győrszentmártonból. A pálosok már nem települtek vissza Csatkára. Helyettük a móri kapucinusok pasztorálták a környéket beleértve Súrt is. 1729-ben Acsádi Ádám veszprémi püspök újra felállította a súri plébániát és filiaként hozzácsatolta Csatkát.
Csak 1920-ban lett önálló lelkészség Csatka. Első helyi lelkésze Molnár János volt. 1940-ben dr. Czapik Gyula veszprémi püspök szervita atyákat hívott a súri plébánia és a csatkai lelkészség vezetésére. 1952-61 között dr. Halász Ferenc Piusz borsodpusztai cisztercita perjel volt a helyi lelkész, majd 1961-ben kapott kinevezést Pócza Dezső Árpád volt ferences atya, akinek plébánossága alatt került sor a templom külső és belső restaurálására 1966-68 között. A kórus alatti pálos csoportképet Forró Kamill ferences atya festette, a többi falikép Nemcsics Antal munkája. 1984-91 között Szekeres Dezső Romándról látta el a csatkai plébániát. Azóta az ácsteszéri plébánosokra van bízva ez a feladat. Varga Lajos 1991-92 között, Tóth Gyula 1992-94 között, Németh József a jelenlegi plébános pedig 1994 óta vezeti a csatkai egyházközséget.

Vissza